1. Ellenőrizd le a gázt, van-e gázszolgáltatás.
Ha van gáztűzhelyed, akkor nézd meg 3-5 percen keresztül, hogy ég-e a rózsa.

2. Nézd végig, hogy minden gázcsap nyitva van-e a készülék előtt, a gázóránál és ha
külön van a nyomáscsökkentő, akkor ott is.

3. Néha leold a gáznyomás csökkentő, ilyen esetben valamelyiket meghúzni kell,
valamelyiket összenyomni. Ha megnyomtad vagy meghúztad a nyomáscsökkentőn lévő
gombot és sziszegést hallottál, akkor biztos leoldott a nyomáscsökkentő és nem volt
gáz a készüléknél. Ilyen esetben a gázkazán sokadik próbálkozásra vagy egyáltalán
nem gyújt be.
Ha van gáz, akkor készülékhiba van.

4. Nézd meg van-e áram.

5. Ha nem működik a készüléked és valamilyen hibát ír ki, akkor először próbáld resetelni,
törölni a hibát. Ha utána sem működik a készülék, vagy újból kiírja a hibát, akkor húzd ki
a konnektorból, várj 1-2 percet és utána dugd be újból.
Ha ezek nem segítenek, akkor hibás a készüléked.

6. Ha nem akar bekapcsolni fűtésre a gázkazánod, akkor ellenőrizd le a termosztátban az
elemet. Ha továbbra sem működik, akkor hívjál!

1. Amennyiben termosztatikus radiátorszeleped van, ezt nyáron vagy szereld le a
radiátorról, vagy tekerd a legmagasabb számra. Ez fontos, hogy nyáron ne menjen
tönkre a radiátorszeleped.

2. Havonta 1-szer fűtési szezonon kívül is indítsd el a gázkazánodat 2-3 percre, hogy az
olyan alkatrészek, amelyek hajlamosak a letapadásra, azok is mozduljanak meg.

Ha nem indulna el ilyenkor a gázkazánod, akkor még időben tudsz hívni engem, hogy
fűtési szezonra már újból működő gázkazánod legyen.

1. Gyakorlatilag minden esetben, de különösképpen kell akkor, ha nyílt égésterű
gázkészüléked van. (Ez lehet gázkazán, konvektor, vízmelegítő, gáztűzhely, stb.)
Honnan tudod, hogy a gázkészüléked nyílt égésterű?
- Ha nagyon régi, akkor szinte biztos.
- Ha ezüst színű füstcsővel csatlakozik a készülék a kéményhez.
- Ha szabadon, szemmel is látod a lángot.

2. Akkor is kell szén-monoxid érzékelő, ha fa vagy széntüzelésű fűtőberendezésed van.
(kandalló, cserépkályha, fatüzelésű kályha)

A szén-monoxid vegyjele: CO
Ez egy színtelen, szagtalan, íztelen, a levegőnél egy kicsivel könnyebb, mérgező
gáz, amely tökéletlen égés során jön létre.
A szén-monoxid mérgezés tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és
fáradtság.
Az alacsony szén-monoxid mérgezés nehezen észrevehető, hiszen a tünetek
könnyen összetéveszthetők egyéb betegségek tüneteivel.
Magas szén-monoxid-koncentráció esetén ájulás, és néhány percen belül halál is
beállhat.
A szén-monoxid-koncentráció
Mivel ez a gáz kis koncentrációban is rendkívül mérgező, egy speciális
mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik a jelenlétét.
Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy
köbcentiméter van belőle. Tekintsük át a csendes gyilkos különböző
koncentrációinak az emberi szervezetre gyakorolt hatását.
- 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést,
és két-három órán belül hányingert okoz.
- 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül,
három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
- 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül
eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
- 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a
halál egy órán belül áll be.
- 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és
émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
- 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti
tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
- 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz.
Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28
térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz.
forrás: https://katasztrofavedelem.hu/329/a-szen-monoxid-mergezes-megelozheto

A szén-monoxid (CO)és a szén-dioxid (𝐶𝑂2, mustgáz) is színtelen, szagtalan gázok, de alapvetően különböznek: a CO mérgező, a vér oxigénszállítását blokkolja, míg a (mustgáz) a levegőnél nehezebb, a pincékben felhalmozódva oxigénhiányt és fulladást okoz.

A szén-monoxid tökéletlen égésből, a szén-dioxid az erjedésből vagy a teljes égésből származik
-Elzáródnak, eltömődnek a füstjáratok. Ez lehet a kazánon belül vagy a kéményben.

-Ha nincs elég oxigén az égéshez. Ez lehet akkor, ha nem megfelelő a levegő utánpótlása.
-Elzáródnak, eltömődnek a füstjáratok. Ez lehet a kazánon belül vagy a kéményben.

A régi ablakaidon keresztül megfelelő levegőmennyiség jutott be a lakásodba, hogy a gázkészülék biztonságosan üzemeljen. Az új, műanyag nyílászárók tökéletesen zárnak, így nem jut be a lakásba megfelelő mennyiségű levegő. Így a készüléked nem fog jól üzemelni, elkormolódhat, elkoszolódhat és szén-monoxid keletkezhet, ami akár halálos is lehet.
A legfontosabb, hogy még mielőtt megrendeled a műanyag nyílászárókat, beszéljünk. Mert ilyen esetben nem elég csak a szén-monoxid érzékelő. Hívj fel! Lehet, hogy megmenthetem az életedet vagy a családod életét!
Ha a nyílászáró csere már megtörtént, akkor is hívj fel!

Ezt a következő okokból lehet:
-radiátor légtelenítési probléma
-kazán probléma
-szivattyú probléma
-fűtési rendszer elkoszolódás
-radiátorszelep leragadás
-rosszul beszabályozott rendszer

Fűtési rendszer tisztítása, mosása

A fűtési rendszer átmosása (más néven radiátor- vagy rendszermosás) az egyik legfontosabb karbantartási lépés, ha azt szeretnéd, hogy a kazánod és a fűtésed hosszú távon is hibátlanul működjön. Ugyanis a régi fűtési rendszerek az évek során rettenetesen elkoszolódnak. Ez igaz kis lakásoknál is.

A fűtési rendszert azért kell átmosni régi kazán esetén, vagy új kazán felszerelésekor, mert az évek során a csövekben és a radiátorokban fekete színű iszap, rozsda, vízkő és fémes hordalék rakódik le. Ez a kosz, ha bekerül a kazánba, akkor meghibásodásokat fog előidézni. A mai, korszerű készülékek még érzékenyebbek erre a koszra. A mágneses iszapleválasztó javít a helyzeten, de nem helyettesíti a rendszermosást.

A legfontosabb okok, amiért ez a művelet elengedhetetlen:

• Drasztikusan csökkenti a fűtésszámlát: A lerakódott iszap és vízkő hőszigetelő réteget képez a radiátorokban és a kazán hőcserélőjében. Emiatt a rendszer sokkal nehezebben adja le a hőt, a kazánnak többet kell dolgoznia, ami gázfogyasztás-növekedést is jelenthet.
• Megvédi a méregdrága kazánt: A keringő fekete iszap és fémdarabkák a kazán legnagyobb ellenségei. Eldugíthatják a szűk járatú hőcserélőt, és tönkretehetik a keringető szivattyút. Demrad specialistaként pontosan tudom, hogy a legtöbb kazánhibát a rendszerből érkező szennyeződés okozza!

Én technológiával mosok. A technológia azt jelenti, hogy az adott fűtési rendszerhez megfelelő vegyszereket használok, és mosás előtt, közben és utána is műszerekkel ellenőrzöm a mosás hatékonyságát.